Téli emlék

 

Én nagyon szeretem a telet,

Habos-fehér égből szálló hópelyheket,

Fényes csizmám alatt a hó ropogását,

Korcsolya siklását, szánkó suhanását.

Szeretem végtelen hócsaták zsivaját,

Gömbölyű hóember csupaszén mosolyát.

 

Szeretem, ha szirmuk bontják jégvirágok,

És tűztáncot járnak kályhákban a lángok,

Gesztenye sül, alma illat tölti be a házat,

Gyertyafényben igazzá válik a varázslat.

 

Zúzmara-karú fák őrzik a vidéket,

Hó sipkás házak adnak menedéket.

Téli éjben tisztán csendül a harangszó,

Fehér, habos égből egyre csak hull a hó.