“Olyan jó-jó-jó, de mondd, hány perc az ünnep?
Oh mondd-mondd-mondd-mondd-mondd, mondd, meddig tart?”
(Zorán: Az ünnep)

Lassan minden a “helyére” kerül: a karácsonyi díszek és égők a dobozokba, a kiérdemesült karácsonyfák a gyűjtőhelyeken várnak sorsukra, esetleg kályhákban ajándékoznak meg minket gyantás illatukkal búcsúzóul, fémdobozokban még néhány mézes őrzi az ünnep ízét. Az utcák, terek is hétköznapi arcukat mutatják felénk.

És mi ismét az ébresztőóra hangjára riadunk, álmosan kelünk, fagyoskodva toporgunk a buszmegállóban, járjuk az utunkat, rohanunk, tolongunk, igyekszünk, teljesítünk, bizonyítunk, elfáradunk. “Jaj, és holnap már megint! – sóhajtunk fel.

De hidegben, télben, szürkeségben, szürke napokon is találj okot, időt a nevetésre, a szeretésre és az ölelésre, elcsendesedésre, egy baráti beszélgetésre!

Az ünnep nem vész el, csak átalakul. Lehet, nem lesz olyan fényes, csillogó – csendesebb lesz, bensőségesebb. De a te ünneped, és azoké, akikkel megosztod. Legyen ünneppé a reggeli kávé, az ismerősök üdvözlése, az elvégzett munka sikere, egy elismerő szó vagy mosoly. Legyen ünnep a tudat, hogy szükség van rád, a hit, hogy képes vagy rá, hogy van erőd végigcsinálni és van értelme a küzdelemnek! És mindig lesz, akivel megoszd a terhet, hogy van, aki biztatni fog, aki felsegít a földről! Ez a te életed és a te ünneped!
Hány perc az ünnep? Ahány percet azzá tudsz tenni!

This entry was posted on szombat, január 7th, 2017 at 10:06 and is filed under Napi Rövid Zárlat. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. You can leave a response, or trackback from your own site.

2 comments so far

1.  Forgács Irén Tünde
január 7th, 2017 at 11:14

Ha a szeretet vezérel minden perc ünnep tud lenni!
Szeretettel: FIT.

2.  Víg Aranka
április 30th, 2017 at 16:50

Nagyon tetszik!

 

Leave a reply

Name (*)
Mail (will not be published) (*)
URI
Comment