Valaki mondja meg – stílusgyakorlatok

 

A kérdés: Ön feladná a járt utat a járatlanért?

 

A “megmondások”:

 

A pszichiáter:

Engem faggat? Miért nem magának teszi fel ezt a kérdést? Kérdezzen egyes szám első személyben! Én vagyok olyan bátor? Ez a helyes kérdés! Én bevállalnám? Az újat, az ismeretlent, az erőfeszítést, amely minden lépés megtételéhez szükséges, a változással járó fájdalmat! Nézzen tükörbe és úgy kérdezze! Meddig locspocsolok még a kellemes langymeleg pocsolyában? Merek-e szembenézni a kihívással? Ki merem húzni magamat az élettel szemben? Meddig választom még könnyebb utat, ahol biztonság vár, nem sikerélmény? Mert bele kell ugrania – igen, a mély vízbe, hogy kiderüljön, tud-e úszni. Pancsolóban, hattyús úszóövvel a derekán, a mama kezét fogva nem lehet. Ez a járt út. A pocsolya. A pancsoló. A posvány. A mély víz a szabadság. Viharos és veszélyes. A kérdés, hogy beleugrik, vagy legyőzi “a lustaság, a gyávaság, a kifogások keresése, a hanyagság, a tunyaság, a nagyképűség, az önzés, a félelem?” Legyőzi a gyávasága. Felzabálja. Könyörtelenül. Mert nem felnőtt. Nem férfi. Nem ember.

A bölcs:

Kell választani és kell dönteni. Ettől ember az ember. Választ és önmagát választja. Felvállalja a döntés feszültségét, ő dönt merre halad, nemcsak sodródik az árral. Akkor is a sorsáról dönt, amikor utat választ. A lényeg az, hogy útnak induljon. Addig él, míg úton van. Ha letáborozik a hegyoldalon, mielőtt felért volna a csúcsra, az a halál. Mert az élet utazás, úton levés. Sokféle út van, külső utak, belső utak. Göröngyös vagy sima, megerőltető vagy könnyű. A lényeg, hogy válasszunk. Egyértelműen,százszázalékosan. Nem mehetünk egy kicsit erre is, egy kicsit arra is. Nincs olyan hosszú fonala Ariadnénak, amely nem gabalyodna össze ilyenkor, ne szorulna bele egy kiskapu résébe. Aki taktikázik, biztonságra játszik, az el se indult igazán. Tudja, az élet nem arra való, hogy mindig jól járjunk. “Az életbe bele kell férnie kudarcoknak, vereségeknek, újrakezdéseknek is. Ez kifejleszt bennünk olyan tulajdonságokat, lehetőségeket, megismeréseket, amelyek a mindig párnázott úton rejtve maradnának.” Remélem, maradéktalanul válaszoltam a kérdésére! További jó utat, és gyújtson mécsest, a szellem mécsesét, el ne tévelyedjen…

Az író:

Van az út. Ismerős vagy ismeretlen. És van a vágy, hogy elindulj végre! Az űz és hajt hegyeken, tengereken át. A kíváncsiság, a végtelen, az ismeretlen. Mert az utazás a fontos. Az ámuló szemek, melyek felfedezik a világ csodáit. Úton vagy és látsz. Látod a szirom hullását, a rügy fakadását,a felhők vándorlását. És megérted. Rokonaid. Ők is úton vannak. Érzed az érett gyümölcs ízét a szádban, a zápor simogatását a bőrödön. Megtapasztalod a vihar erejét, a perzselő nap hevét, a sziklák érdességét. Hallod a szél süvöltését, a fák susogását, méhek döngését, a madarak énekét, a patak csörgedezését, a vízi malom dohogását. Megéled a pirkadatot, ahogy harmat-lepte füvön sétálsz, megéled a délidőt, amikor az öreg tölgy árnyékába húzódsz, megéled a naplementét, melyet csodálhatsz a domboldalon, a tenger partján, a csoda a tiéd. És tiéd az éjszakai mennybolt, a csillagok szövedéke. És választhatsz csillagot, választhatsz kikötőt, választhatsz menedéket. De érezd, nem te választasz, hanem a Lelked. Legbelül. És a lelked mindig Őt választja. És mindig Őt keresi. Ezért vagy úton…

A bloggerina:

Mert nincs más választásod, mint menni, menni, menni. Az utadat járni. És közben tudni: nincs határ. Bárhova el lehet jutni, bármilyen célt el lehet érni. Lehet nagyon nehéz, de meg kell próbálni. Akkor is, ha elesel. Fel lehet állni, lehet vérző térddel is tovább haladni. A sebek begyógyulnak, csak tovább kell menni. Nem szabad feladni. Szerezhetsz újabb sebeket, kaphatsz újabb pofonokat, de egyre erősebb leszel. Egyre hosszabb utat jársz be, egyre meredekebbet. Egyre magasabbra jutsz. Téged nem lehet legyőzni. Merj továbbmenni. Akkor is, ha a haladás búcsúval jár. Mert van, aki nem mer követni. Van, aki nem mer veled menni. Van, aki visszahúz. Tőle el kell szakadni, hiába fáj. Merj repülni! Merj merészeket álmodni! De ne ragadj az álmok világában! Valósítsd meg az álmaidat! “Az Élet segít megtenni a szükséges lépéseket, ha elég nyitott vagy. A semmiből varázsol apró csodákat eléd, olyanokat, amik aztán meghatározzák az egész életedet, és visszanézve világossá válik, hogy tökéletes rendben és összefüggésben alakítják az életedet.” Mert csak egy életed van. a tied. Te éled, te alakítod.

A praktikus:

Na, már megint hülyeséget kérdez! A kérdés nem az, hogy járt vagy járatlan, hanem miért járnak rajta vagy miért nem. Egy hepehupás úton tegyem tönkre a kocsit? Tudja maga egyáltalán, mi az a felfüggesztés? És a mai benzinárak mellett, az sem mindegy, mennyi a gépjármű fogyasztása, ami ugye függ az út minőségétől, a sebességtől… Figyel, ugye? Akkor jól van. Mert tőlem csak tanulhat. És persze az sem mindegy, van-e benzinkút az út mellett. És milyen benzint lehet tankolni, és mennyiért. Kell-e autópályadíjat fizetni, mennyi időt kell közlekedési dugóban dekkolni, és még sorolhatnám. Igazam van? De még mennyire!  Tehet fel elméleti kérdéseket, csak semmi értelme! Higgye el, ha gyakorlatiasabb lenne, sokkal könnyebben boldogulna az életben. Egyáltalán hova akar eljutni? És miért engem kérdez? GPS-ről még nem hallott?

 

You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. You can leave a response, or trackback from your own site.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.