Csillagnak lenni

“Eres una estrella
que ilumina cada persona con la que conversas.”

Ezt a megindító dicséretet egy tanítványomtól kaptam. Magyarul annyit tesz: “Te egy olyan csillag vagy, amelyik mindenkire világít, akivel beszélgetsz.”

Nem tudom, mikor mondtak hasonló szépet nekem de azt tudom, ez az, amiért érdemes tenni a dolgomat. Nem azért, hogy dicséreteket zsebeljek be, hanem azért, hogy “csillag” lehessek. Popper Péter ideillő bölcsessége: “Az ember is – mint a növény – arrafelé fordul, ahonnét fény és melegség sugárzik rá”, mert hidegben és sötétben nem lehet élni, legfeljebb vegetálni.
Csillagnak lenni, szeretetet és törődést adni jó dolog, bár nem mindig hálás feladat. Vannak, akik megpróbálnak kihasználni vagy idiótának tartanak, mert nem a pénztárca “csiszolása” a legfőbb életcélom.

Csillagnak lenni nehéz is, néha csalódást keltő. Tudomásul kell vennünk, nem mindenki lát bennünk fantáziát, lehetőséget. De ahogy “egyetlen világítótorony sem szaladgál körbe-körbe a szigeten, hogy ráleljen azokra a hajókra, amelyeknek irányt kell mutatni”, mi sem foghatjuk lasszóval azokat, akik értékelik szeretetünket, munkánkat vagy személyiségünket. Egy csillag irányt mutat, nem terel.  És elfogadja, ha a másik egy másik utat választ. Mert akinek van szabad akarata és bölcsessége, az tud választani, nem kell terelni, nem birka-kategória.

Csillag vagyok…. Köszönöm annak, aki így gondolja. Az biztos, ha az vagyok, világítani akarok, nem tündökölni.

És csak köszönni tudom azoknak, akik értékelnek. Újra és újra. mert a fontos dolgokat nem lehet elégszer elismételni.

Köszönöm. Gracias.