Ecsettánc

Vidám legény az ecset,

táncot ropni de szeret!

 

Az elsőt a kékkel járja,

majd a zöldet csalja táncba,

Szende drappal nagyot trappol,

nem is egyszer, hanem hatszor.

 

A barnát derékon kapja,

a sárgát is megforgatja:

akár citrom, akár okker,

kérlelgetni nem sokat kell.

 

Szaporázza a pirossal,

Alig győzi papirossal.

 

Jár lilával kopogósat,

zord bordóval csoszogósat,

rózsaszínnel csusszanósat,

narancsszínnel huppanósat.

 

Nem kérdezi nevet-e

vagy sír épp a fekete,

húzza-húzza be a körbe,

vele bokáz’ fehér, szürke.

 

Így figuráz’, úgy cifrázza,

Járja körbe-karikába.

 

Nyurga ecset, ha elfárad,

véget vet a pergő táncnak.

Mi marad a tánc után?

Tarkabarka kép csupán:

 

 

 

Kormos mozdony pöfög füstöt,

hol fehéret, hol ezüstöt.

Bársonyszirmú szép virágok

pipiskednek, mint a lányok.

 

Barna ág és barna fa

levéltenger otthona.

Tarka rétre hajló égbolt…

Ecset orrán csupaszín folt.